2015. június 26., péntek

20 éve történt: L-39 baleset Törtelnél

Majdnem pontosan 20 éve,  a hivatalos tájékoztatás szerint "1995. július 25-én, Abony közelében zuhant le L-39-es (Albatros) gép, a pilóták sikeresen katapultáltak."

A balesetnek személyesen voltam szemtanúja, Törtelen. Nem Abonyban, ami - akkor még nagyközség volt - ugyan a szomszédos település, de közúton 7,5 km a lezuhanás helyétől.


A fenti térképvázlat mutatja, hogy hova zuhant le a gép, és hogy Abony széle milyen messze van oda.



Ezen a térképen látszik, hogy a lezuhanás helye (két X -el jelölve), 20 év távlatából nem emlékszem pontosan hova esett, de az Abonyi út jobb oldalára, a Törtel helységnév táblától nem messze.
A "H"-betű tövében egy hidroglóbusz (szép hosszú árnyéka van) ahhoz viszonyítva, egy kicsivel a csatornán túl gyakorlatozott percek óta az L-39-es.


Ezen a térképen bejelöltem a lezuhanás körülbelüli helyét, és hogy honnan láttam a balesetet. Légvonalban 800-1000 méterre álltam a lezuhanás pontjától.

Az esemény leírása:

A törteli Kossuth Lajus utcán álltam és pár perce Törtel község felett gyakorlatozó L-39-est figyeltem. A gép víszintes és függőleges műrepülő figurákat hajtott végre, gyakorlatilag folyamatosan, egy-egy figura után 15-30 másodperces vízszintes repülési szakaszokkal. Relatíve kis magasságban, 50-300 méter között repülhetett. Egy vízszintes figura után a Kobra manőverhez hasonló figurába kezdett a gép, Abony irányába (kb. északkeleti irányba távolodva Törteltől).
A manővert nagyon alacsony magasságból kezdték meg, de befejezni nem tudták. A gép hajtóművéből vagy annak közeléből izzó tárgyak váltak le, és kezdtek hullani a föld felé, a gép ekkor még meredek emelkedésben volt, legalább 45 fokos, vagy nagyobb szögben az ég felé mutató orral, továbbra is Abony felé haladva.
Az izzó tárgyak lassan hullottak lefelé, és füstcsíkot húztak. Első gondolatom az volt, hogy infracsapdákat kezd el szórni a gép, mert ahhoz nagyon hasonló volt a látvány.
De aztán gyorsan elvetettem ezt az ötletet, mert az Albatroson alapból nincs infracsapda szóró, és egy gyakorlórepülés közben miért is szórnának infracsapdákat az alattuk lábon álló (embernél magasabb) kukoricatáblára?
A gép lendülete közben megtört, sebességét elveszítette és a hulló falevélhez hasonlóan jobb legyezőfordulóval, magasságát veszítve közel vízszintes repülésbe ment át a 2. térképvázlaton látható nyíl útvonalán repülve.
A két pilóta 1 másodperc múlva gyorsan követve egymást katapultált. Az ernyők rendben nyíltak, és pár másodperc múlva már a kukoricásban találták magukat.
A gép hamarosan szintén földet ért a már fentebb bemutatott ponton. A csattanás és robbanás után nagy fekete füstfelhő gomolygott az égre. Ekkor azonnal bepattantam az autómba és a helyszínre siettem. A gép roncsai körül égett az előző nap levágott gabonatarló. A roncs alig elkerülve a lakóházakat és egy csűrt egészen egy kupacban volt.

Megálltam 100 méterre tőle, az árok túloldalán, félig-meddig védve magam az autóval, mert féltem, hogy esetleg valami még felrobbanhat benne.
Ez a lehetőség láthatóan nem zavarta a helybéli lakosság fémgyűjtésben jártas tagjait és a lángoló-füstölő gép szárnyán és hátán állva és ugrálva próbálták letörni a szárnyat, hogy azt eladják. Alumínium...

Cipőm orrán ekkor koppant valami, és egy pár centis, még forró alumínium darabka hullott rá. Felvettem és eltettem emlékbe. Valahol még meg is van.
A két pilóta ekkor, néhány helybéli segítségével botorkált elő a kukoricásból, hónuk alatt a félig-meddig összehajtogatott ejtőernyővel. Láthatóan nem volt komolyabb bajuk.

Én ekkor már a szolnoki kutató-mentő helikoptert vártam, amely pár perc múlva meg is jelent, gyorsan közeledve. A helikopter megtett egy kört, pilótája felderítette a terepet, és konstatálta, hogy itt bizony emberek közé kell leszállnia. A roncs közelében függeszkedésbe vitte a gépet, óriási mennyiségű szalmatöreket felkavarva sokméteres magasságba a tarlóról. Az embereket még ez sem nagyon riasztotta el, de aztán a Mi-8 vagy 17, már nem emlékszem sajnos, ajtajából katonák ugráltak ki és gyorsan védőgyűrűt formáltak a roncs és a helikopter leszállóhelye körül, elzavarva onnan az embereket.
Hamarosan a fedélzetére vette a pilótákat, majd néhány katonát biztosítani a roncsot hátrahagyva, felszállt és elhúzott Kecskemét felé az ottani kórházba.

Egy ilyen L39ZO zuhant le 1995-ben.

Hát, így történt az "abonyi" repülőbaleset. Törtelen. A korabeli híradás szerint az eset Abony külterületén történt és lakatlan területre zuhant a gép. Az előbbi konkrétan nem igaz, a másik pedig technikailag igaz ugyan, de nem sokon múlott, hogy nem lakóházakra esett az Albatros.

Hivatalos vizsgálat eredménye:

1995. július 25-én a 139-es oldalszámú „Alba” Molnár Gyula és Németh János őrnagyokkal a fedélzetén Abony közelében műrepült, ami közben leállt a gép AI-25TL típusú hajtóműve. Szerencsére volt lehetőség a gép vészelhagyására, a két pilóta sikeresen katapultált. A vizsgálat kiderítette, hogy nagy túlterhelésnél a hajtómű tengelye kismértékben deformálódott, aminek következtében a turbina forgólapátjai hozzáértek a turbinaház falához. Mivel hasonló probléma máshol is előfordult, ezért a gyártó közreműködésével lecserélték a gépállomány hajtóműveit olyan változatúra, amelynél ezzel már nem kellett a jövőben számolni.