Két hete “elszállt” az agyam, és úgy gondoltam, veszek egy távirányítású helikopter-modellt. Ez a döntés elindított az anyagi csőd felé, az biztos. Ezek a gépek még profik kezében is esnek-törnek folyamatosan. Nemhogy az olyan kezdőkében, mint én. Emiatt aztán az egyik gép most is szervizben van, de sürgős pótlására az Aldiban vettem egy beltéri modellt.
Ezzel is esek-kelek, de így legalább megtanulom ezeknek a koaxiális, kezdőhelikopterek vezetését. Az előbbihez van pótalkatrész, viszont ehhez a picihez nincs. Mi az ami leginkább kell hozzá? Rotor. Farokrotor. az ugyanis nem old le ha pörgés közben nekiütközik valaminek, ellentétben a főrotorokkal. Így törik, ha nekimegyünk vele valaminek. Már hármat elfogyasztottam belőlük, úgyhogy utánpótlás után kell majd néznem. (Gyárilag 4-et adnak hozzá, tartaléknak…)
A fenti képen két harci és két modell-heli látszik balról jobbra: AH-1S Cobra, GS-6, Super-Huey, AH-64 Apache.
Az összes repült időm már megközelíti velük a 4,5 órát. Átlagosan tehát másfél óránként elfogyasztok vele egy farokrotort. Vajon mások is ilyen bénák? A Super Huey-modell repképtelenül került hozzám. Jelenleg alkatrészbázisként szolgál a GS-6-oshoz. Egy farokrotort és egy főrotor-lapátot már kénytelen voltam átszerelni. Ez valahogy olyan ismerős a való életből…
Szemfüles olvasóim észrevehetik, hogy az AH-1-es bal oldali Hellfire rakétáit már elhasználta egy ütközetben.
A jövő héten visszakapom a javított LT-711-est, azzal pedig majd saját készítésű légifelvételeket is készíthetek majd. Feltéve, ha nem csapom oda megint valami eresznek…